Amióta az eszemet tudom, rajzolok és festek...

Imádom a kreatív dolgokat, és igyekszem minél több olyan dologgal foglakozni, aminek köze van a festéshez, vagy a rajzoláshoz.

Itt megosztok néhányat az eddigi munkáimból :)

A testfestésnek különféle módjai léteznek, a hennával való festést, valamint az arcfestésre használt festékkel való festést is szokás összefoglalva testfestésnek nevezni.

Míg a hennával való festés inkább motiíumokat, non figuratív vagy figuratív mintákat jelent, amikor a figura megrajzolása kicsit átrendeződik a sötét-világos részek megrajzolására, mivel a henna nem alkalmas rendes árnyékolásra, így a figura térbe való megrajzolására. Amíg az arcfestésre használt festékkel lényegében ugyanúgy kell bánnunk, mint mintha vászonra festenénk, valamilyen festményt. Annyi különbséggel, hogy a vásznunk jelen esetben az emberi bőr, az emberi test... Ezzel a módszerrel színes, térben jól kidomboruló, lényegében festményeket festhetünk a testre. Viszont ha víz éri, eltűnik... :)

A gyerekek számára kialakított szoba, mindig a mesebeliséget kívánt tükrözni.

Berendezzük számukra színekkel, mesefigurákkal, játékokkal, minden olyan tárgy megtalálható a szobában, amire egy gyereknek szüksége lehet...

Véleményem szerint, a fal dekorálása lényegesen feldobhatja a szoba hangulatát. És a gyerkőc is örömmel tartózkodik a szobájában, amikor a kedvenc rajzfilm figurája néz le rá a falról.

Sokan azt hiszik, az arcfestés, mint olyan csupán a gyerekek körében terjedt el...

Valójában nagyon sok felnőtt is szeret belebújni valamilyen karakter bőrébe, megfeledkezve kicsit a mindennapi életéről.

Maga az arcfesték, ugyanúgy működik, mint a smink. Olyan, bőrt nem irritáló anyagból készül, amely alkalmas az arc festésére, anélkül, hogy a bőrünkben bármiféle kárt okozhatna. Ugyanúgy lemosható vízzel, mint a smink, csak talán tartosabban marad a bőrön, ha a megfelelő technikával visszük fel az arcra.

Arcfestés arcfestés arcfestés arcfestés arcfestés arcfestés arcfestés arcfstés arcfestés Arcfestés arcfestés arcfestés arcfestés arcfestés arcfestés arcfestés arcfstés arcfestés Arcfestés arcfestés arcfestés arcfestés arcfestés arcfestés arcfestés arcfstés arcfestés Arcfestés arcfestés arcfestés arcfestés arcfestés arcfestés arcfestés arcfstés arcfestés Arcfestés arcfestés arcfestés arcfestés arcfestés arcfestés arcfestés arcfstés arcfestés Arcfestés arcfestés arcfestés arcfestés arcfestés arcfestés arcfestés arcfstés arcfestés

Sokan azt gondolják, hogy a fekete henna minden esetben kárt okoz a bőrön. Ez azonban nem teljesen igaz, hiszen több természetes színezőanyag van, mellyel majdnem fekete színt érhetünk el, s ezek nem károsítják a bőrt.

Előfordulhat, hogy hennaként adnak el egy bizonyos vegyületet, a para-phenylenediamint (PPD), vagy indigót. Tudni kell, hogy a henna és az indigó nem okoz sebeket, hólyagokat, a PPD-től viszont a bőr felhólyagzik, viszketni fog, hajra kenve pedig kopaszodást okozhat.
Szerencsére kis odafigyeléssel megelőzhetjük a bajt, hiszen néhány technikával megállapíthatjuk, melyik az igazi, melyik a henna.

Nézz a dobozba!
Ha a por zöld színű és látszódnak az őrölt levéldarabkák, akkor az valószínűleg henna, vagy indigó. Keverd össze a por egy részét vízzel! Ha a massza színe 20 perc elteltével kékes színű, akkor ez indigó. Az indigó nem okoz kárt a bőrödnek, ha felkened.
Ha a por PPD-t tartalmaz, könnyen észreveheted. Keverd össze vízzel egy részét, s ha 10 perc elteltével kicsapja a fekete festéket a tetejére, akkor biztos, hogy PPD-t tartalmaz. Sok esetben a szagáról is meg lehet állapítani, hogy káros, mert a kikeveréskor a vegyi anyagnak rossz szaga van.
Ha igazi hennát keverünk ki vízzel, a szaga olyan lesz, mint a szénának, s néhány óra elteltével a keverék felszíne barnás lesz.

Igen nagy különbség van a haj és a bőr festésére szolgáló henna minősége között. A bőrre való henna nagyon élénk zöld. A hajra való henna általában kevésbé finom őrlésű, mint a bőrfestésre való, színe pedig gyakran szürkésbarnás- vagy sötétzöld. Ha bármilyen más színű hennát találunk, az valószínűleg mesterséges színezőanyagokat is tartalmaz, ami komoly allergiás tüneteket okozhat. Az európai nyaralóhelyeken elterjedt hennafestéskor is legtöbbször ilyen kétes anyagok kerülnek a bőrünkre a valódi hennapép helyett. A legfontosabb szabály, hogy kerüljük a fekete hennát, amely általában mindenféle káros és mérgező kemikáliát tartalmaz, és súlyos bőrreakciót válthat ki.

A jó minőségű hennának kellemes gyógynövényillata van, úgyhogy érdemes szaglással is meggyőződni a termék minőségéről, és elkerülni a kellemetlen toxikus vagy vegyszer szagú hennát. Minőségi hennát nagy valószínűséggel bizonyos bio-boltokban, illetve indiai, arab vagy marokkói termékeket árusító boltokban kaphatunk. Én egyenesen az arab piacról hozatom magamnak utazási irodán keresztül, amikor én, vagy bármelyik ismerősöm épp nem megy Egyiptomba vagy Tunéziába.

A pép alakban kapható változat szintén gyanús, mivel a bekevert hennapép legfeljebb 4 napig marad friss tartósítás nélkül, tehát az előre bekevert fajták valószínűleg tele vannak kémiai konzerválókkal. Ezért fontos, hogy a pépet mindig a felhasználás napján lehetőleg magunk készítsük el.

Ne feledjük azt sem, hogy az eredetileg jó minőségű henna is könnyen megromolhat, ha nem megfelelően csomagolják, ezért mindig légmentesen elzárva tároljuk, és óvjuk a közvetlen napfénytől.

A tiszta henna biztonságosan használható anyag, amely szinte soha nem vált ki allergiás reakciót. Noha elfogyasztása sem káros, inkább ne használjuk belsőleg, mivel hatással lehet vörösvértesteinkre, és ideiglenes sárgaságot okozhat.

A henna hűsítő hatására Rádzsasztán, Pandzsáb és Gudzsarát sivatagi népei jöttek rá elsőként. Felfedezték, hogy ha a megőrölt levelekből készült pépbe mártják kéz- és lábfejüket, könnyebben elviselik a kegyetlen hőséget. Azt is észrevették, hogy a pép eltávolítása után a hűsítő hatás mindaddig megmarad, amíg a szín kitart. A nők eleinte nagy foltot kentek a tenyerükre, amelyet kisebb pöttyökkel vettek körül, és úgy találták, ezzel is ugyanazt a hatást érik el. Később mintákat alkottak a péppel, amelyet vékony ezüst-, elefántcsont vagy fapálcikákkal vittek fel a bőrre, ugyanolyannal, mint amilyennel a szemüket húzták körül, és amelyet egyes sivatagi falvakban ma is használnak.

Indiában és Észak-Afrikában a gyógyító tulajdonságairól régóta ismert hennát különös előszeretettel alkalmazzák bőrbetegségek kezelésére. Minthogy fertőtlenítő és szövetösszehúzó hatása van, gyakran használják kisebb karcolások azonnali ellátására, égési sérülések és ekcéma kezelésére, de horzsolások és húzódások, reumás fájdalmak és ízületi gyulladások esetén is enyhülést nyújt. Hűsítő hatása miatt ecettel keverve fejfájás csillapítására is lehet használni, főleg ha a fejfájást a nagy meleg okozza, a lábfejre kenve is hatásos. A lábfejre kenve használ ezenkívül lábgombásodás, tyúkszem, erős lábszag, vízhólyag és kisebb vágások esetén is. Az emberi tenyéren annyi idegvégződés van, hogy ha kézbe veszünk egy darabka hennapépet, az önmagában is lázcsillapító hatású. A hennát mindemellett régóta használják hajkondicionálóként, megállítja a hajhullást, hatásos fejtetű és korpásodás ellen, de állítólag fertőtlenítő hatása folytán még olyan súlyos betegségek esetében is csodát művel, mint a lepra, a himlő, a sárgaság, sőt bizonyos rosszindulatú daganatok.

A henna „aratása” akkor kezdődik, amikor a virágok megjelennek. A növényt kivágják, minél közelebb a tövéhez, az ágakat letörik és két napra kint hagyják a napon száradni. A felső hajtásokról származó levelek adják a legerősebb festékanyagot, ezért ezeket különválasztják, és elsőként szárítják meg, hogy minél kevesebbet veszítsenek színükből. Ezekből készül az első osztályú hennapor, amelyet csak a bőr és a haj festésére használnak. Ezután a többi levelet is megszárítják, és lerázzák az ágakról. Ezeket az olcsóbb samponokba, hajfestékekbe és kondicionálókba szánják.

Sokan szeretik eredeti levél formájában megvenni a hennát, hogy egész biztosan ne legyen más növénnyel összekeverve, de így olcsóbb is, hiszen az őrlést házilag kell végezni, általában mozsárban, lustábbak elektromos kávédarálót is használhatnak. Módosabb vásárlók inkább őrölt formában veszik meg a hennát, gyakran azért, hogy exportálják.

A leveleket zsákokban viszik a helyi malomba megőrölni. Őrlés előtt egy kis növényi olajjal meglocsolják, hogy óvják az őrlőpengéket a túlmelegedéstől és csökkentsék a keletkező zöld por mennyiségét. Az őrleményt csomagolás előtt szétterítik a betonpadlón és megvárják, amíg kihűl. A henna csak akkor őrzi meg eredeti minőségét, ha légmentesen zárva tárolják. Ha a környezeti feltételek nem ideálisak, minősége gyorsan romlik, és akár ugyanabban a gyárban előállított két zacskó hennapor minősége is nagyon eltérő lehet, leginkább a szárítás miatt.

A csomagolás előtti utolsó teendő a szitálás. Minél többször szitálják át a port, annál erősebb színhatást lehet vele elérni.

A henna természetes színező és kondicionáló tulajdonságát évszázadok óta felhasználják a hajfestésben. Az élénkzöld bokorszerű növény Egyiptomból származik, ahol jól viseli a forró, száraz éghajlatot. A hennát Indiában, Szudánban, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten termesztik, de legjobban a trópusi klímát szereti, így üvegházban is jól termeszthető. Potenciálisan akár 4,5 méter magasra is megnőhet, a valóságban ezt a méretet sosem éri el, mivel 2,5-3 méteres korában kell learatni, évente háromszor.

A „henna” az éppen virágzó apró levelű sötét kérgű bokor perzsa neve. Más tájakon hívják „henne”-nek, „Al-Khanna”-nak, „Al-Henna”-nak és simán lawsoniának is. Virágja finom, négyszirmú, közepéből hosszan kinyúló bibével. A piros, rózsaszín vagy fehér virágoknak édes, mézszerű, jázminra és rózsára emlékeztető illatuk van – olajukat évszázadok óta használják illatszerként. Mikor először voltam Tunéziában 1989-ben, akkor ejtett örökre rabul ez az illat. Szállodánk átriumos udvarában volt egy hennabokor – amiről akkor még nem tudtam, hogy az – ami éppen virágzott. A langyos éjszakákon betöltötte az egész környéket izgalmasan és erotikusan bódító illatával. Első adag hajfestő hennámat akkor hoztam Sidibusaid piacáról. Otthon utánanézve döbbentem rá, hogy az éjszakai illatot és a hajfestő hennámat ugyanannak a bokornak köszönhetem.

Henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna

Henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna

Henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna

Henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna

Henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna

Henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna

Henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna

Henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna

Henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna

 Henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna henna